Orbán Viktor 1998-ban a Fidesz egyik választmányi ülése után bejelentette, hogy pártjának egyes vezetőit (és azok családtagjait) 1997-ben “titkos és törvénysértő módon” megfigyelték. A bejelentés után Keleti György, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának akkori elnöke össze is hívta a testület rendkívüli, zárt ülését.
A Fidesz vezetősége azonnal megtámogatta Orbán vádjait: Szájer József frakcióvezető magyar Watergate-ügyet emlegetett és vizsgálatot követelt. Deutsch Tamás alelnök közpénzeken folytatott megfigyelésekről beszélt, valamint azt is határozottan állította, hogy a munkát szakmabeliek (értsd: profi ex- és jelenlegi titkosszolgák) végezték. Noha egyik Fidesz-vezér sem mondta ki, hogy a Horn-kormány utasított volna “valakiket” erre, utalásaik egyértelművé tették, hogy ezt a látszatot akarták kelteni. Gyorsan kiderült azonban, hogy Orbán nem mondott igazat: a jelentés, amely kapcsán megfigyelést kiáltott semmiféle titkos információt nem tartalmazott. A dokumentum készítői ugyanis “a Cégtár 2000 cég- és üzleti információs rendszerére” támaszkodtak, ráadásul nemcsak fideszesek, hanem szocialisták és szabaddemokraták után is nyomoztak. Így aztán – ahogy a Magyar Narancs újságírója fogalmazott
ha igaz lenne az, amit a fideszes politikusok sugalltak, hogy vérprofi titkosszolgák szaglásztak utánuk, akkor a helyzet az, hogy a Népszabadság nyugodtan indíthatna továbbképző tanfolyamot KGB-, CIA- meg Moszad-ügynököknek.
A “megfigyelési ügy” köztudatba dobását a Fidesz – a tőle azóta jól ismert módon – arra használhatta csupán, hogy elterelje a figyelmet Simicska Lajos (az APEH akkor kinevezett elnöke) és Gansperger Gyula (az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója) cégügyleteiről. Az egykori fideszes, a G-nap után kegyvesztetté vált oligarcha ugyanis olyan céghálózat kialakításában-eltüntetésében vett részt, amely folyamat kapcsán felmerült az adómegkerülés és a jogtalan áfa-visszaigénylés gyanúja. Orbánék célja feltehetően az volt, hogy az állítólagos megfigyelésüket összemossák a Simicskáék elleni “rágalomhadjárattal.”
2011-ben, az Európai Parlamentben Orbán arról beszélt, hogy
Magyarországon a titkosszolgálatokat az elmúlt években politikai eszközökre használták föl, ami miatt most bírósági eljárások folynak.
Ezzel bizonygatta a miniszterelnök Brüsszelben, hogy Magyarországon “a jogállam megerősítése” folyik épp.
Így jutottunk el odáig, hogy nagy valószínűséggel a kormány újságírókat, politikusokat, üzletembereket figyeltet meg illegálisan. Ahogy Orosz Anna, a Momentum alelnöke fogalmaz:
Így viselkedik egy kormány, amelyik kétségbeesetten kapaszkodik hatalmába, és ezt a történelem legsötétebb időszakainak eszközeihez folyamodva próbálja biztosítani. A Fidesz valamikori önmagából teljesen kifordulva támadja hátba a sajtószabadságot és a demokráciát azért, hogy biztosítsa újraválasztását.
