Mi maradt ki a péntek reggeli Orbán interjúból?

Összeszedtünk pár fontos dolgot, amiről nem beszélt a miniszterelnök.

1, A miniszterelnök bejelentette, hogy a teljes magyar népesség 54 százaléka megkapta már az első oltást, 38 százaléka pedig a másodikat is. Arról viszont nem beszélt, mennyien lehetnek azok, akik a második oltást már nem vették fel, mert az oltási igazolvány birtokában – ezt az első adag beadása után 8 nappal postázzák ki – úgy döntöttek, nincsen rá szükség. Márpedig az első oltás önmagában nem ad védettséget, így különösen aggályos, hogy sokan így is igazolni tudják védettségüket.

2, A kormányfő arról is beszélt, hogy nagyon büszke a magyar védettségi igazolványra, amely szerinte „minőségét tekintve kiemelkedő”, az európai országok csak utánunk kullognak. Azt is elmesélte, hogy amikor kollégáival találkozik, „rejtett büszkeséggel” szokta mutogatni, hogy Magyarországon van ilyen, mert azért „az ember viselkedjen szerényen, különösen, ha van mire” büszkének lenni. Arról viszont nem tett emítést a miniszterelnök, hogy egy kiskapunak köszönhetően olyan is hozzájuthat az igazolványhoz, aki egyébként nem jogosult rá:

3, Orbán arról is beszélt, hogy meredeken csökken, jelenleg 64 ezer a betegek száma és csütörtökön 26 ember halt meg koronavírusban. Arról viszont nem beszélt a miniszterelnök, hogy ezidáig 30 ezer magyar ember (“nekünk minden élet számít!”) halt meg a betegségben, és továbbra is Európa öt legveszélyeztetettebb országa közé tartozunk. Azt sem említette meg, hogy korábban ő is, Müller Cecília és Gulyás Gergely is hazudott, amikor arról beszéltek, hogy Magyarország más módszertannal készíti az erről szóló statisztikát mint a WHO ajánlása, ezért olyan magas a halottak száma hazánkban. Szél Bernadett kitartó munkával kiderítette, hogy a magyar módszertan fikarcnyit sem különbözik másokétól. Azaz a közlekedési balesetben elhunytak például nem tartoznak az áldozatok közé. Ez a 30 ezer ember a COVID-ban halt meg, és ez a kormány felelőssége. Azt szintén nem érezte fontosnak kiemelni Orbán Viktor, hogy az országban tapasztalható egyenlőtlenségek a halálozások terén is megmutatkoztak. Természetesen ezeket az adatokat is hosszú ideig titkolták, most azonban a K-Monitor közérdekű adatigénylésének köszönhetően most már azt is tudjuk, hogy nagyon nem mindegy, hol kapta el a vírust az ember: a legszegényebb, szikszói járásban volt a legmagasabb – 11 százalékos -, míg a gazdagabb megyékben a legalacsonyabb a halálozási arány. Bár pontos kutatások még nem készülhettek – hiszen a kormány titkolta az adatokat -, az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a halálozás szoros összefüggésben áll a jövedelmi szegénységgel, de olyan tényezőkkel is, mint például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Több mint 500 településen nincs például háziorvos, így az ott élők nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Ők lesznek azok, akiket egy esetlegesen berobbanó negyedik hullám ismét a legsúlyosabban érinthet.